oldal

Hír

Miért hívják ugyanazt az acélt az Egyesült Államokban „A36”-nak, Kínában pedig „Q235”-nek?

Az acélminőségek pontos értelmezése kulcsfontosságú az anyagok megfelelőségének és a projektbiztonságnak a biztosítása érdekében az acélszerkezetek tervezése, beszerzése és kivitelezése során. Bár a két ország acélminőségi rendszerei között vannak kapcsolatok, jelentős különbségek is mutatkoznak. Ezen különbségek alapos ismerete elengedhetetlen az iparági szakemberek számára.
Kínai acélmegjelölések
A kínai acéljelölések a „pinjin betű + kémiai elem jele + arab szám” alapformátumot követik, ahol minden karakter az adott anyagtulajdonságot jelöli. Az alábbiakban a gyakori acéltípusok szerinti bontás látható:

 

1. Szén szerkezeti acél/alacsony ötvözetű nagy szilárdságú szerkezeti acél (leggyakoribb)

Alapvető formátum: Q + folyáshatárérték + minőségi osztály szimbóluma + deoxidációs módszer szimbóluma

• Q: A pinjin (Qu Fu Dian) „folyáshatár” kezdőbetűjéből származik, a folyáshatárt jelöli elsődleges teljesítménymutatóként.

• Numerikus érték: Közvetlenül a folyáshatárt jelöli (mértékegység: MPa). Például a Q235 ≥235 MPa folyáshatárt, míg a Q345 ≥345 MPa-t jelöl.

• Minőségi fokozat jele: Öt fokozatba sorolják (A, B, C, D, E), amelyek az alacsonytól a magasig terjedő ütésállósági követelményeknek felelnek meg (az A fokozat nem igényel ütésvizsgálatot; az E fokozat -40°C-os alacsony hőmérsékletű ütésvizsgálatot igényel). Például a Q345D alacsony ötvözetű acélt jelöl, 345 MPa folyáshatárral és D fokozatú minőséggel.

• Deoxidációs módszer jelölései: F (szabadon futó acél), b (félig oltott acél), Z (oltott acél), TZ (speciálisan oltott acél). A oltott acél jobb minőséget kínál, mint a szabadon futó acél. A mérnöki gyakorlatban általában Z vagy TZ jelölést használnak (elhagyható). Például a Q235AF szabadon futó acélt, míg a Q235B félig oltott acélt jelöl (alapértelmezett).

 

2. Kiváló minőségű szénszerkezeti acél

Alapvető formátum: Kétjegyű szám + (Mn)

• Kétjegyű szám: Az átlagos széntartalmat jelöli (tízezredrészben kifejezve), pl. a 45 acél ≈ 0,45% széntartalmat, a 20 acél ≈ 0,20% széntartalmat jelöl.

• Mn: Magas mangántartalmat jelez (>0,7%). Például az 50Mn magas mangántartalmú szénacélt jelöl 0,50% széntartalommal.

 

3. Ötvözött szerkezeti acél

Alapvető formátum: Kétjegyű szám + ötvözőelem jele + szám + (egyéb ötvözőelemek jelei + számok)

• Első két számjegy: Átlagos széntartalom (tízezer darabonként), pl. a 40Cr-ben a „40” ≈ 0,40%-os széntartalmat jelent.

• Ötvözetjelek: Általában Cr (króm), Mn (mangán), Si (szilícium), Ni (nikkel), Mo (molibdén) stb., amelyek az elsődleges ötvözőelemeket jelölik.

• Számjegy az ötvözőelem után: Az ötvözőelem átlagos tartalmát jelzi (százalékban). Az <1,5% tartalom esetén egy számjegy kimarad; az 1,5%-2,49% „2”-t jelent, és így tovább. Például a 35CrMo esetében a „Cr” után nincs szám (tartalom ≈ 1%), és a „Mo” után sincs szám (tartalom ≈ 0,2%). Ez egy 0,35% széntartalmú, krómot és molibdént tartalmazó ötvözött szerkezeti acélt jelöl.

 

4. Rozsdamentes acél/hőálló acél

Alapformátum: Szám + Ötvözetjel + Szám + (Egyéb elemek)

• Vezető szám: Az átlagos széntartalmat jelöli (ezredrészben), pl. a 2Cr13 esetében a „2” ≈0,2% széntartalmat, a 0Cr18Ni9 esetében a „0” ≤0,08% széntartalmat jelent.

• Ötvözetjel + szám: Az olyan elemek, mint a Cr (króm) vagy a Ni (nikkel), amelyeket egy szám követ, az átlagos elemtartalmat (százalékban) jelölik. Például az 1Cr18Ni9 egy ausztenites rozsdamentes acélt jelöl, amely 0,1% szenet, 18% krómot és 9% nikkelt tartalmaz.

 

5. Szénacél szerszámacél

Alapvető formátum: T + szám

• T: A pinjin (tan) szó „szén” szó kezdőbetűjéből származik, a széntartalmú szerszámacélt jelöli.

• Szám: Átlagos széntartalom (százalékban kifejezve), pl. T8 ≈0,8% széntartalmat, T12 ≈1,2% széntartalmat jelöl.

 

Amerikai acélmegjelölések: ASTM/SAE rendszer

Az amerikai acéljelölések elsősorban az ASTM (Amerikai Anyagvizsgálati Társaság) és az SAE (Gépjárműmérnökök Társasága) szabványokat követik. Az alapformátum egy „számkombináció + betűutótag” alkotja, amely az acélminőség-besorolást és a széntartalom azonosítását hangsúlyozza.

 

1. Szénacél és ötvözött szerkezeti acél (SAE/ASTM Common)

Alapvető formátum: Négyjegyű szám + (betű utótag)

• Első két számjegy: Az acél típusát és az elsődleges ötvözőelemeket jelöli, „osztályozási kódként” szolgálnak. A gyakori megfelelések a következők:
◦10XX: Szénacél (ötvözőelemek nélkül), pl. 1008, 1045.
◦15XX: Magas mangántartalmú szénacél (mangántartalom 1,00%-1,65%), pl. 1524.
◦41XX: Króm-molibdén acél (króm 0,50%-0,90%, molibdén 0,12%-0,20%), pl. 4140.
◦43XX: Nikkel-króm-molibdén acél (nikkel 1,65%-2,00%, króm 0,40%-0,60%), pl. 4340.
◦30XX: Nikkel-króm acél (2,00%-2,50% Ni, 0,70%-1,00% Cr tartalommal), pl. 3040.

• Utolsó két számjegy: Az átlagos széntartalmat jelöli (tízezredrészben), pl. az 1045 ≈ 0,45% széntartalmat, a 4140 pedig ≈ 0,40% széntartalmat jelöl.

• Betűtoldalékok: Kiegészítő anyagtulajdonságokat adnak meg, általában a következőket:
◦ B: Bórtartalmú acél (növeli az edzhetőséget), pl. 10B38.
◦ L: Ólomtartalmú acél (elősegíti a megmunkálhatóságot), pl. 12L14.
◦ H: Garantált edzhetőségű acél, pl. 4140H.

 

2. Rozsdamentes acél (elsősorban ASTM szabványok)

Alapvető formátum: Háromjegyű szám (+ betű)

• Szám: Egy „sorszámot” jelöl, amely egy rögzített összetételnek és tulajdonságoknak felel meg. A memorizálás elegendő; a számítás szükségtelen. Az általános iparági osztályozások a következők:
◦304: 18–20% króm, 8–10,5% nikkel, ausztenites rozsdamentes acél (leggyakoribb, korrózióálló).
◦316: 2-3% molibdént ad a 304-es acélhoz, így kiváló sav-/lúgállóságot és magas hőmérsékleti teljesítményt nyújt.
◦430: 16%-18% krómtartalmú, ferrites rozsdamentes acél (nikkelmentes, alacsony költségű, rozsdásodásra hajlamos).
◦410: 11,5%-13,5% króm, martenzites rozsdamentes acél (edzhető, nagy keménységű).

• Betűtoldalékok: Például a 304L-ben az „L” alacsony széntartalmú anyagot (szén ≤0,03%) jelöl, ami csökkenti a szemcseközi korróziót hegesztés közben; a 304H-ban a „H” magas széntartalmú anyagot (szén 0,04%-0,10%) jelöl, ami fokozza a magas hőmérsékletű szilárdságot.

 

A kínai és az amerikai osztályozási megnevezések közötti alapvető különbségek
1. Különböző elnevezési logikák

Kína elnevezési szabályai átfogóan figyelembe veszik a folyáshatárt, a széntartalmat, az ötvözőelemeket stb., betűk, számok és elemszimbólumok kombinációit használva az acél tulajdonságainak pontos közvetítésére, megkönnyítve a memorizálást és a megértést. Az Egyesült Államok elsősorban numerikus sorozatokat használ az acélminőségek és -összetételek jelölésére, ami tömör, de a nem szakemberek számára kissé nehezebb értelmezni.
2. Részletek az ötvözetelemek ábrázolásában

Kína részletesen ábrázolja az ötvözőelemeket, meghatározva a különböző tartalomtartományokon alapuló címkézési módszereket; Míg az Egyesült Államok szintén jelzi az ötvözettartalmat, a nyomelemek jelölése eltér a kínai gyakorlattól.

3. Alkalmazáspreferencia-különbségek

Az eltérő iparági szabványok és építési gyakorlatok miatt Kína és az Egyesült Államok eltérő preferenciákat mutatnak az egyes acélminőségek tekintetében bizonyos alkalmazásokban. Például az acélszerkezetek építésében Kína általában alacsony ötvözetű, nagy szilárdságú szerkezeti acélokat, például Q345-öt használ; az Egyesült Államok az ASTM szabványok alapján választhatja ki a megfelelő acélokat.


Közzététel ideje: 2025. október 27.

(A weboldalon található szöveges tartalom egy része az internetről származik, további információk közvetítése céljából reprodukálva. Tiszteletben tartjuk az eredetit, a szerzői jog az eredeti szerzőt illeti. Ha nem találja a forrást, reméljük, hogy nem érti, kérjük, vegye fel velünk a kapcsolatot a törlés érdekében!)